Küldetés (misszió): A költségvetés biztonságos finanszírozása, hosszú távon alacsony költségek mellett, a kockázatok figyelembevételével, magas szakmai színvonalon, kifinomult módszerekkel.
Az ÁKK Zrt. alapvető tevékenysége, hogy az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről.
Ennek keretében többek között az alábbi feladatokat látja el:
· elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét,
· kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját,
· szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat,
· gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről,
· szervezi a másodlagos állampapírpiacot,·a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali és határidős-, fedezeti- és csereügyleteket, továbbá származtatott ügyleteket köt,
· tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól.
Bevezető
Az államadósság-kezelés jogi alapját több jogforrás alkotja, melyek közül kiemelkedő a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), az adott évre vonatkozó költségvetési törvények és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tőkepiaci törvény). E törvényi rendelkezések egyfelől meghatározzák az államadósság fogalmát, illetve keletkezésének és finanszírozásának szabályait, másfelől e tevékenység végzésére jogosult és egyben köteles közigazgatási és szervezeti szereplőket szabályozzák.
Az államháztartás modernizációja keretében, annak első lépéseként éppen az államadósság-kezelés új szervezeti alapokra történő helyezése történt meg, amelynek eredményeként 2001. március 1-jétől az adósságkezelést egy önálló gazdasági társasági formában működő szervezet, az ÁKK Zrt. látja el.
Az ÁKK Zrt. cégbíróságon bejegyzett egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat az államháztartásért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter gyakorolja. Az ÁKK Zrt. működésére – a Stabilitási tv. eltérő rendelkezései kivételével - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az irányítást az ÁKK Zrt. Igazgatósága látja el, a működés kontrollját pedig – a társasági státusból következően – a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló végzi. E belső irányítási és ellenőrzési mechanizmusokon túl az adósságkezelés az Állami Számvevőszék által is rendszeresen felülvizsgált folyamat. Az ÁKK Zrt. tevékenysége illeszkedik a Magyar Államkincstár működéséhez, e szervezetek összehangolt szakmai irányítása pedig az államháztartásért felelős miniszter személyén keresztül valósul meg.
Az államháztartásért felelős miniszter szerepe
Az Áht. 5.§ (2) bekezdése értelmében az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a központi költségvetés hiányának finanszírozásáról, mely finanszírozási igények teljesítéséről a Stabilitási tv. 11-14.§ értelmében az ÁKK Zrt útján gondoskodik.
A Stabilitási tv. 14. § (2) bekezdése az államháztartásért felelős minisztert felhatalmazza arra, hogy az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi viszonyokban az államot képviselje, amely képviseleti jogát az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja, vagy írásban az ÁKK Zrt.-re átruházhatja.
Az ÁKK Zrt. szerepe és feladatköre
E szabályozásból eredően az államháztartásért felelős miniszter - a Stabilitási tv. 13. § (1) pontja alapján - az ÁKK Zrt. útján:
§ szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának részét képező állampapír kibocsátásokat, hitelfelvételeket és adósság-átvállalást […];
§ elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;
§ gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának terheinek kifizetéséről;
§ a központi költségvetésről szóló törvény alapján az Áht. 76. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről;
§ szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
§ a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedés, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint az azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el;
§ elemzi az adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatát;
§ közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás központi alrendszere adósságának […] alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól;
§ véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit;
§ hitel-betét műveleteket végez.
Ezen feladatokon túl az ÁKK Zrt a Stabilitási tv. 13.§ (4) pontja alapján:
· jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el;
· közreműködhet az állam, az önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában;
· közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is;
· közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.
Az ÁKK Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata
Az államadósság-kezelés jelenlegi szervezeti és döntéshozatali rendjének kialakulása Magyarországon az 1990-es évektől napjainkig
· 1993. április 1-jén megalakult az Állami Értékpapír Kibocsátást Szervező Iroda részleges feladatkörrel, ekkor a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank is fontos szerepet játszott az adósságkezelésben.
· 1995 májusában az Alapító okirat módosításával a Pénzügyminisztérium felügyeletével megkezdte munkáját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amelynek célja az adósságkezeléssel kapcsolatos valamennyi funkció egy szervezetbe való tömörítése volt. Ez a törekvés fokozatosan valósult meg.
· 1996. április 1-jén az ÁKK a Kincstár elnökének felügyelete alá került és átvett valamennyi, a belföldi adósságkezeléssel kapcsolatos tevékenységet. Ezzel egyidőben az adósságkezelés stratégiai és elvi kérdéseivel kapcsolatos döntési rend is megváltozott, a Pénzügyminisztérium, a Kincstár, az ÁKK és a jegybank vezetőiből álló ún. Kincstári Tanács lett a felelős ezen döntések meghozataláért.
· 1996. november 1-jétől a Magyar Államkincstár 19 fiókból álló saját fiókhálózatában közvetlen állampapír-forgalmazást is végez a lakosság számára. Ezen tevékenység szakmai irányítását az ÁKK látja el.
· 1997. január 2-án az ÁKK megkezdte a központi költségvetés külföldi adósságának kezelését, amelynek kiemelkedő állomása 1999. január 1-je, ettől kezdődően az ÁKK a Magyar Állam nevében eljárva külföldi forrásbevonási műveleteket is végez.
· 2001. március 1-jén a pénzügyminiszter megalapította az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságot, amely a jogok és kötelezettségek vonatkozásában a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ jogutódja. A megalapításról rendelkező Államháztartási törvény (Áht.) módosítása lehetővé tette, hogy az adósságkezelés rugalmas, a követelményekre gyorsan reagálni képes félig piaci szervezeten belül valósuljon meg. Az elkülönült ügynökség létrehozásának célja a kitűzött stratégiai célok egyértelmű döntési, felelősségi és számonkérési rendszerben történő végrehajtása. Az ÁKK Rt. megalakításakor a Kincstári Tanács megszűnt, a stratégiai döntéseket az alapító pénzügyminiszter és az ÁKK Rt. igazgatósága hozza meg.
· Az Áht. 2003. június 30-i módosításával az ÁKK Rt. egyértelműen felelőssé vált a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáért és az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való gazdálkodásért is. Ennek keretében 2004. januártól az ÁKK Rt. a piacon már likviditáskezelési célú tevékenységet is végez (pl. repó műveletek). Szintén 2004-től az ÁKK Rt. közvetlenül a piacon köti a devizaadósság-kezelés keretében a fedezeti (swap) műveleteket.
· A társaság elnevezése (cégneve) 2006. augusztus 28. napjával Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságra, illetve rövidített elnevezése ÁKK Zrt.-re módosult.
· Az ÁKK Zrt. jogállását és tevékenységét 2012. január 1. napjától a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szabályozza, míg az előbbi időponttól az ÁKK Zrt. tevékenységét és jogállását korábban szabályozó, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (régi Áht.) hatályon kívül helyezésre került.
Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő
Részvénytársaság hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerinti
szervezeti felépítése (szervezeti ábra, feladatmegosztás)
Szervezeti ábra megtekintése
Az ÁKK
Zrt. egyszemélyes zártkörű részvénytársaságként működik, ahol a Stabilitási tv.
alapján az alapítói jogokat az államháztartásért
felelős miniszter, jelenleg
a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. A társaság ügyvezető szerve
az Igazgatóság.
Az ÁKK Zrt.
napi munkáját és munkaszervezetét az ÁKK Zrt.-vel munkaviszonyban álló vezérigazgató irányítja és
ellenőrzi, a jogszabályok és az Alapító Okirat keretei között, illetve az
Alapító és az Igazgatóság határozatainak megfelelően.
A
vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek alapvető
feladata a belföldi és külföldi értékpapír-kibocsátás és hitelfelvétel
szervezése és támogatása; a másodpiaci műveletek lebonyolítása; az
állampapír-piac figyelemmel követése és fejlesztése; az értékesítési csatornák
felügyelete, valamint a társaság marketing-kommunikációja, jogi és társasági feladatainak,
beszerzési és üzemeltetési feladatainak ellátása, informatikai rendszereinek
felügyelete és fejlesztése.
A vezérigazgató-helyettes
irányítása alatt működő szervezeti egységek alapvető feladata a finanszírozási
és költségvetési tervezés; kockázatkezelés, a forgalmazói rendszer ellenőrzése;
makrogazdasági elemzések készítése, az államháztartás központi alrendszere
adósságállománya nyilvántartása, az adóssággal kapcsolatos műveletek elszámolása
és számvitele.