Gyorsjelentés a költségvetés finanszírozásáról és adósságáról (2003/2004)

Az ÁKK Rt. 2003. december 8-án sajtótájékoztató keretében adta közzé a költségvetés finanszírozásáról és adósságáról szóló gyorsjelentését. A gyorsjelentés a költségvetés adósságának 2003. évi alakulása mellett a 2004. évi finanszírozási igényre és a finanszírozási elképezelésekre is kitért. A fentieken túl olyan egyéb témakörök is szerepeltek a sajtótájékoztató anyagában, mint a likviditáskezelés továbbfejlesztése, az aukciós rend tervezett változásai, az adósságállománya átlagos hátralévő futamidejének alakulása és a külföldiek állampapír-befektetéseinek trendje.
A sajtótájékoztatón elhangzott előadás PowerPoint formátumban való letöltéséhez kattintson ide.

1. A központi költségvetés adósságának alakulása 2003-ban

adósságállomány

A központi költségvetés bruttó adóssága 2003. végén mintegy 10.500 milliárd forint lesz. Ez október hónaphoz képest kismértékű csökkenést jelent, az október végi 10.703 milliárd forint adósságállományhoz képest december végére mérséklődik az adósságállomány.

a forint adósság változásának összetevői

A központi költségvetés bruttó forint adóssága 2003-ban várhatóan 974 milliárd forinttal emelkedik, amihez a nettó forintpiaci értékesítés 2003-ban 1.348 milliárd forinttal járul hozzá. A többlet kibocsátást elsősorban a korábban átvállalt forinthitelek törlesztése magyarázza. Az elképzelések szerint 2004-ben ennél kisebb összegben, 386 milliárd forinttal bővül a forintadósság, ami 420 milliárd forintnyi nettó forintpiaci értékesítés mellett valósul meg.

az adósság devizaszerkezete

A devizaműveletek és árfolyamváltozások hatására a költségvetés deviza-adóssága a teljes költségvetési adósság közel egynegyedét (24%) teszi ki várhatóan 2003 végén. 2004-ben az elhatározott, a lejáró devizaadósság nagyságát meghaladó devizakibocsátás következtében a devizaadósság aránya 2004-ben kis mértékben növekedni fog.

2. Finanszírozási igény 2004-ben

a nettó finanszírozási igény alakulása

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló törvénytervezet a központi költségvetés privatizációs bevételek nélküli pénzforgalmi egyenlegét –621,8 milliárd forintban állapította meg. A Társadalombiztosítási Alapok egyenlege –286,8 milliárd forintban került meghatározásra, amely teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap éves többlet kiadásai miatt keletkezik. Az elkülönített állami alapok éves többlete közel 18,9 milliárd forintra rúg, így a teljes nettó finanszírozási szükséglet 889,7 milliárd forint az előirányzatoknak megfelelően. Eredményszemléletben a központi költségvetés egyenlege –496,0 milliárd forintot, a társadalombiztosítási egyenlege –250,9 milliárd forintot, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig 23,7 milliárd forintot tesz 2004-ben.

az MNB befizetése

2004-től a jegybank befizetései finanszírozási műveleteknek számítanak, melynek tervezett összege 17,8 milliárd forint, míg a 2004. évi finanszírozási terv kiegyenlítési tartalék feltöltése címen finanszírozási igénnyel nem számol.

privatizációs bevételek

Alapvetően infrastruktúra fejlesztési célok finanszírozására a költségvetési törvényjavaslat 2004-ben 100 milliárd forint privatizációs bevételt vesz figyelembe. Ez a bevételi elem tehát 2004-ben a nettó finanszírozási igényt csökkenti.

megújítási igény

2004-ben várhatóan 5.314 milliárd forint összegű adósság kerül törlesztésre, míg 2003-ban 5.542 milliárd forintos megújítási igény jelentkezik. A 2004-es törlesztések összegéből 5.061 milliárd forintot a forint adósság törlesztése tesz ki, míg a fennmaradó 253 milliárdot a deviza adósság törlesztése.

A forint adósság miatti visszafizetések mintegy kétharmada diszkont kincstárjegy lejárat: a hitelek 1 %-kal, a kötvények 16 %-kal, a lakossági állampapírok 10 %-kal és a diszkont kincstárjegyek 73 %-kal részesednek. A diszkont kincstárjegyek törlesztése jelentős halmozódást tartalmaz, mivel az éven belül lejáró kincstárjegyeket többször is vissza kell fizetni. Így az összes forint visszafizetés 54 %-a 3 hónapos vagy annál rövidebb lejáratú, 20 %-a 6 hónapos és 26 %-a 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy.

3. Finanszírozási elképzelések 2004-ben

a bruttó forintpiaci értékesítés szerkezete

A 2003. évi 6.580 milliárd forintos bruttó értékesítéssel szemben 2004-ben várhatóan 4,3%-kal kevesebb, mintegy 6.300 milliárd forint összegű állampapír értékesítés lesz szükséges a teljes bruttó finanszírozási igény biztosításához. Ebből 5434 milliárd forint belföldi finanszírozási igény, ami 7,1%-kal kevesebb mint a 2003. évi 5847 milliárd forint.

Az adósság szerkezetének javítása érdekében a nettó finanszírozási igényt alapvetően a hosszú futamidejű államkötvények finanszírozzák. A diszkont kincstárjegyek a tartós forrásbevonásban nem vesznek részt, hanem az éven belüli likviditás menedzselés eszközéül szolgálnak.

Az összes kibocsátáson belül a futamidő szerinti megoszlásnál 2003-hoz hasonlóan tovább folytatódik a hosszabb 5, 10 és 15 éves kötvények szerepének növekedése. Ennek megfelelően a 3 éves kötvény értékesítési részaránya kis mértékben csökken (44%-ról 37 %-ra), míg az 5 és hosszabb futamidejű államkötvény értékesítésének aránya várhatóan 56 %-ról 63 %-ra emelkedik 2004-ben.

a nettó forintpiaci értékesítés szerkezete

2004-ben a teljes nettó értékesítés várhatóan 420 milliárd forint lesz, ami jelentős, közel 70%-os csökkenést jelent 2003-hoz képest. A nettó értékesítésen belül jelentősen nő az 5 éves és annál hosszabb futamidejű államkötvények szerepe. A nettó forintkibocsátás 78 %-át a tíz és tizenöt-éves, 65 %-át az ötéves, 2 %-át a hároméves futamidejű kötvények adják, míg az 1 éves és rövidebb futamidejű állampapírok negatív, –45 %-os kibocsátása csökkentőleg hat.

a bruttó deviza kibocsátás szerkezete

2004-ben a Magyar Állam 3 milliárd euró értékben tervez kötvénykibocsátást a nemzetközi piacon. Cél a legalább 1 milliárd euró összegű benchmark államkötvény sorozatok kibocsátása. Emellett projektfinanszírozási céllal nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek felvételére is sor kerül, várhatóan összesen 390 millió euró összegben.

4. Likviditáskezelés

A 2004-es év finanszírozásának új és fontos eleme, hogy az adósságkezelő részéről egy aktívabb likviditás-kezelési gyakorlat fokozatos bevezetése. 2003. július 1-től megteremtődött annak lehetősége, hogy az ÁKK az állam átmenetileg szabad pénzeszközeit kezelje és az azzal gazdálkodjon. Ennek keretében új eszközök, repo- és kölcsönzési ügyletek használata is lehetővé vált. E téren az ÁKK a következő új eszközök használatát tervezi alkalmazni:

- 3 hónaposnál rövidebb futamidejű instrumentum (diszkont kincstárjegy) kibocsátása,

- a kötvénykibocsátások és visszavásárlások pénzügyi teljesítésének azonos – szerdai – értéknapra hozása,

- a kötvény-visszavásárlások aktívabb használata,

- a diszkont kincstárjegyek értékesítési mennyiségének aktív változtatása a KESZ likviditásának kezelésére,

- aktív és passzív repo műveletek végzése,

- továbbá likviditási hitelkeret alkalmazása.

5. Az aukciós rendszer változása

2004-ben az ÁKK a 3, 5 és 10 éves államkötvényeket az előző évvel megegyező gyakorisággal 4 hetente bocsátja aukcióra, míg a 15 éves kötvény kéthavonta, azaz összesen 6 alkalommal kerül aukció keretében értékesítésre. Ugyanakkor növekszik az államkötvény visszavásárlások gyakorisága, 2004-ben a tervek szerint 18 alkalommal kerül sor aukció meghirdetésére. A 3, 6 és 12 hónapos hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek aukciós rendszere 2003-hoz képest nem változik. Új elem továbbá, hogy a 2004-ben bevezetendő aktívabb likviditáskezelési gyakorlat következtében 3 hónaposnál rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyek értékesítése is bekerül az aukciós naptárba.

6. Átlagos hátralévő futamidő

A központi költségvetés piaci forint adósságát tekintve, hogy viszonylag rövid az adósság átlagos hátralévő futamideje. Ez 2003. végén várhatóan 2,9 év körül alakul, amely a 2002 év végi 2,33 évhez képest növekedést, azaz javulást jelent. A javulás a hosszabb futamidejű kötvények - különösen a tíz és az új tizenöt éves állampapír - kibocsátásban játszott növekvő szerepének tulajdonítható. 2004-ben a diszkont kincstárjegyek szerepének csökkenése és az 5 éves és annál hosszabb kötvények súlyának növekedése következtében tovább, várhatóan 3,14 évre emelkedik a piaci adósság futamideje.

7. Külföldiek befektetései

jelentős külföldi befektetések

A 2003-es év során - a nyári és őszi hónapokban tapasztalt ingadozást, illetve az októbertől tartó csökkenő trendet leszámítva, - összességében növekedett a külföldi befektetők kezében lévő forint állampapírok állománya. A 2002. év végi 1.795 milliárd forintos szintről 2.189 milliárd forintra emelkedett az állomány november végéig. Ezen belül a diszkont kincstárjegyek aránya továbbra is marginális (4%), ami azt jelenti, hogy a külföldiek alapvetően a hosszabb futamidejű állampapírokat vásárolják. A növekvő vásárlások eredményeként megnőtt a külföldiek piaci részesedése is: míg 2002 végén a piaci állampapír állomány 30,8 %-a, addig 2003 október végére 32,2%-a volt külföldiek tulajdonában. (Ez a piaci értékesítésű államkötvények közel felét jelenti, 46,3%-a). A magyar gazdaság kedvező teljesítménye és az európai integrációs folyamat elmélyülése a külföldieket várhatóan 2004-ban is további állampapír befektetésekre ösztönzi. Ezért a finanszírozási terv azzal számol, hogy a külföldiek - a jövő évre tervezett deviza-kibocsátás mellett is - várhatóan továbbra is jelentős nettó vásárlói lesznek a forintban kibocsátott államkötvényeknek.

Budapest, 2003. december 8.

Kapcsolódó anyagok:


Tartalom

Saját lista

    MÁK és DKJ kalkulátor
    Dátum: a számítás értéknapja, továbbá az értékpapír mezőben csak olyan értékpapírok jelennek meg, amelyek kibocsátási dátuma nagyobb, de a lejárata kisebb, mint az értéknap (a dátum nem lehet 2003.01.01-előtti érték)
    Típus: ha diszkont kincstárjegy, akkor az értékpapír mezőben csak a DKJ-típusú papírok, ha kötvény, akkor csak kötvények jelennek meg
    Konvenció: számítási metódus: ISMA vagy a kormányrendeletben rögzített EHM
    Értékpapír: a kiválasztott értékpapírra történik számítás
    Hozam %: a lejáratig számított hozam
    Nettó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír nettó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = bruttó árfolyam% - Felh. Kamat%
    Felh. Kamat %: a kiválasztott értékpapírnak adott értéknapra vonatkozó felhalmozott kamata%
    Bruttó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír bruttó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = Nettó árfolyam% + Felh. Kamat%
    Névérték: tetszőleges egész szám, ebből származik a Nettó ár, Felh. Kamat, valamint a Bruttó Ár
    Nettó Ár: Nettó Árfolyam% * névérték
    Felh. Kamat: Felh. Kamat% * névérték
    Bruttó Árfolyam: Bruttó Árfolyam% * névérték

    Csak a forintban kibocsátott fix kamatozású államkötvényekre, valamint diszkont kincstárjegyekre lehet árfolyam/ hozam számítást végezni!