A központi költségvetés 2003-as finanszírozásáról és az elsődleges forgalmazók állampapír-piaci tevékenységéről 2003.08.05, kedd

Az ÁKK Rt. sajtótájékoztatót tartott a 2003. évi finanszírozásról és az elsődleges forgalmzók állampapír-piaci tevékenységéről. A sajtótájékoztatón került kihirdetésre az elsődleges forgalmazók 2003. I. féléves rangsora is. Az elhangzott PowerPoint prezentáció letöltéséhez kattintson ide!

A nettó finanszírozási igény 599 milliárd forint volt 2003 első félévében, amely lényegében megegyezik az előzetesen tervezettel. Ez a finanszírozási igény a központi költségvetés 459 milliárd forintos, a társadalombiztosítás 168 milliárd forintos hiányából, az elkülönített állami pénzalapok mintegy 28 milliárd forintos többletéből adódott. A nettó finanszírozási igény mellett sajátos kibocsátási szükségletként jelentkezett még a jegybank 83 milliárd forintos tartalékfeltöltési igénye.

A teljes nettó forintkibocsátás 704 milliárd forint volt, melyhez a hitelek törlesztése, illetve előtörlesztése -120 milliárd forinttal járult hozzá. Így a 824 milliárd forint értékű nettó állampapír-értékesítésen belül a kötvények értékesítése 243 milliárddal, a diszkont kincstárjegyeké 9 milliárddal haladta meg az év elejei terveket, míg a lakossági papírok esetében 48 milliárdos elmaradás volt tapasztalható.

2003. első félévében 1056 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetés adóssága. A nettó kibocsátást meghaladó mértéke elsősorban a január eleje óta 13%-ot gyengülő forint számlájára írható, ami önmagában közel 297 milliárd forint árfolyamveszteséget eredményezett a deviza-adósságon. Ennek köszönhető, hogy az alacsony 55 milliárd forintos nettó deviza-kibocsátás ellenére az adósságon belül 24,6%-ról 25,5%-ra emelkedett a deviza komponens aránya. A devizakötvény-kibocsátásból származó bevétel a deviza törlesztések és előtörlesztések fedezetéül szolgál, mely deviza célbetétként került elhelyezésre.

A forint kötvények finanszírozásban betöltött meghatározó szerepe egyúttal forint adósságállomány átlagos hátralévő futamidejének 3,21 évről 3,31 évre emelkedésével járt, amely folyamatos növekedésével adósságkezelő számára tágabb mozgásteret engedélyez a kibocsátási szerkezet meghatározásában. A forint állampapírokon belül 53%-ról 59%-ra emelkedett a fix kamatozású konstrukciók aránya, amit a duráció 2 évről 2,25 évre emelkedése is visszatükröz.

Az elsődleges forgalmazók[1] szerepe az állampapírok értékesítésében

2003. januárja és júniusa között 12 elsődleges forgalmazó (9 hitelintézet és 3 brókercég) alkotta a rendszert, közülük négy külön szerződés keretében vállalta a lakossági állampapírok forgalomba hozatalát és forgalmazását is. A négy forgalmazó így összesen 362 fiókban[2] értékesít a lakosság számára állampapírokat. 2003. július 1-jével egy újabb hitelintézet belépésével 13 tagúra bővült a rendszer.

2003 első hat hónapjában 2.925 milliárd forint értékű állampapír került értékesítésre, melynek 91%-át az elsődleges forgalmazók vásárolták meg a kibocsátótól. A Kincstári fiókhálózat és a Posta forgalmazása 9%-os részesedést ért el a bruttó forint értékesítésen[3] belül.

A központi kormányzat - költségvetés, TB alapok és elkülönített állami alapok - első féléves finanszírozásához és a rendkívüli finanszírozási tételként megjelenő jegybanki kiegyenlítési tartalékfeltöltési igényhez[4] szükséges forrásokat (összesen 682 milliárd forint) az elsődleges forgalmazói rendszer teljes egészében biztosítani tudta.

A forgalmazók másodpiaci tevékenysége

Az aktív elsődleges piaci részvétel mellett a forgalmazók lényeges feladata, hogy az állampapírok egy meghatározott körére nyilvánosan árat jegyezzenek, ezzel biztosítva a másodlagos állampapír-piac likviditását[5] és átláthatóságát. Az elsődleges forgalmazók jelenleg 22 államkötvényre és 6 diszkont kincstárjegyre jegyeznek folyamatosan vételi és eladási árat, melyek között 2001. decemberétől a 15 éves kötvény is szerepel. Az elsődleges forgalmazók árjegyzése alapján az ÁKK naponta referenciahozamot tesz közzé, amely a pénz- és tőkepiaci kalkulációk alapjául szolgál az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak, jelzáloghitel intézetek, stb.) befektetési és finanszírozási döntéseinél.

A másodpiaci forgalom[6] az előző év első félévéhez képest 50%-kal növekedett, melynek továbbra is jelentős része bonyolódott az elsődleges forgalmazókon keresztül. Az év folyamán legnagyobb forgalmú állampapír az a 2006/F jelű 3 éves lejáratú kötvény volt, melynek piaci állománya 2003. júniusára meghaladta a 450 milliárd forintot (1,7 milliárd eurót), ami jól tükrözi a kibocsátó és a forgalmazók likviditás növelését célzó közös erőfeszítését.

A forgalmazók jelentéseiből kiderül, hogy 2003 első felében a külföldi befektetőkkel és a befektetési vállalkozásokkal bonyolított forgalom produkálta a legnagyobb növekedést, míg a nem elsődleges forgalmazó hitelintézetek részaránya jelentősen csökkent. A forgalmazók közreműködésével számos külföldi befektetőt is sikerült a belföldi állampapír-piacra csábítani. Ezt a folyamatot segítette a szabályozási környezet változása is, hiszen a devizaliberalizáció számos, a külföldiekkel szemben felállított befektetési korlátozást feloldott. A forgalmazók teljes másodpiaci forgalmuk 25 %-át bonyolították deviza-külföldiekkel. Ennek köszönhetően 2003-ban 282 milliárd forinttal emelkedett a külföldiek által birtokolt állampapír állomány, melyből 1970 milliárdot (95%) az államkötvények tettek ki.

Az elsődleges forgalmazói rangsor kiszámítása

Az elsődleges forgalmazók elsődleges piaci részesedését (a rangsor) az Államadósság Kezelő Központ Rt. súlyozás alkalmazásával számítja ki azért, hogy a különböző futamidejű papírokból vásárolt mennyiségek egymással összehasonlíthatóvá váljanak. Az egy évnél rövidebb futamidejű papírok 1-nél kisebb, míg az egy évnél hosszabb futamidejűek 1-nél nagyobb súllyal számítanak a részesedés meghatározásakor. Így, ha a forgalmazó a 3 és 10 éves kötvényből azonos mennyiséget vásárol, akkor a két papír közül a 10 éves papír az, amelyik jobban növeli a forgalmazó részesedését. Amennyiben a megfelelő súlyokkal megszorozzuk az aukción az adott forgalmazó által megvásárolt állampapír mennyiséget és azt az összes értékesített mennyiség futamidővel súlyozott értékéhez viszonyítjuk, megkapjuk a rangsorolás alapjául szolgáló részesedést.

A hagyományokhoz híven az idén is közöljük a legnagyobb piaci részesedést szerző forgalmazók rangsorát. A felmerült javaslatok alapján a rangsor presztízsének növelése érdekében két díj kerül kiosztásra. Az egyik díjat a magyar állampapír aukciókon (összesített részesedés a Diszkont Kincstárjegyek és Magyar Államkötvények elsődleges forgalmából) legnagyobb részesedést elért forgalmazó kapja. A másik díjat az adott évben a legdinamikusabban fejlődő, azaz egy év alatt részesedését legnagyobb mértékben növelő forgalmazónak ítéljük oda. Mindkét díj a 2002. július 1-e és 2003. június 30-a közötti időszak teljesítményét méri.

Az elsődleges forgalmazásban elért részesedések alapján kialakult rangsor jelentősége

Az elsődleges piaci részesedést mutató táblázat kiszámítására hivatalosan félévente kerül sor annak érdekében, hogy a forgalmazói szerződésben vállalt 3%-os aukciós vásárlási kötelezettség[7] teljesítését ellenőrizze az ÁKK Rt. Az elsődleges forgalmazói rangsor ezen a táblázaton alapul, amelyet a befektetők jobb tájékoztatása érdekében az ÁKK Rt. félévente nyilvánosságra hoz.

A rangsor tükrözi a forgalmazók sikeres aukciós ajánlatait, az aukción kialakuló hozamra adott becsléseik pontosságát, valamint ügyfélkörük méretét és tőkeerejét. Az elsődleges forgalmazásban kialakult sorrend jelzi, hogy a forgalmazók mennyire aktívan vesznek részt az állampapír-piacon és így segíti a befektetőket is a tájékozódásban, ha elsődleges forgalmazót választanak állampapír befektetéseikhez. Az aukciós vetélkedésben elért helyezés is hozzájárulhat az elsődleges forgalmazó üzleti hírnevének javításához.



Budapest, 2003. augusztus 5.

Államadósság Kezelő Központ Rt.
--------------------------------------------------------------------------------

[1] Az állampapírok elsődleges forgalmazói rendszere 1996 januárjában jött létre azzal a céllal, hogy a költségvetési hiány és a lejáró adósság finanszírozását biztosabb alapokra helyezze, annak költségeit a piaci mechanizmusok működése révén csökkentse, valamint elősegítse a másodlagos állampapírpiac bővülését és átláthatóságát. A forgalmazói kör tagjává az Államadósság Kezelő Központtal megkötött forgalmazói szerződést követően válhatnak a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozások és hitelintézetek. A szerződés értelmében a forgalmazók kizárólagos joggal vehetnek részt az államkötvények és diszkont kincstárjegyek aukcióin, valamint a Magyar Államkincstár Fiókhálózatán és a Postán kívül ők forgalmazhatnak lakossági állampapírokat.

[2] A lakossági állampapír-forgalmazáshoz kapcsolódó aktuális díjtételek folyamatosan hozzáférhetőek az ÁKK Rt. honlapján (www.allampapir.hu).

[3] Az adott időszakban belföldön forintban értékesített állampapírok összege.

[4] 2003-as évben a jegybank kiegyenlítési tartalékfeltöltési igényként jelent meg a jegybank devizapozícióján a forint felértékelődése miatt elszenvedett könyvszerinti veszteség, melyet a 2001. évi LVIII. törvény 17.§-ában foglaltak szerint 83 milliárd forint ellentételezett.

[5] A piaci likviditás azt mutatja, hogy a befektetők milyen könnyen adhatják el és vehetik meg az értékpapírokat a másodpiacon.

[6] A tőzsdei és a KELER rendszerén keresztül bonyolított OTC forgalmat tartalmazza.

[7] Az elsődleges forgalmazói szerződés előírja, hogy minden elsődleges forgalmazó köteles a naptári féléves időszak során értékesített államkötvény és diszkont kincstárjegy mennyiség 3 százalékát megvásárolni.

Kapcsolódó anyagok:

Tartalom

Saját lista

    MÁK és DKJ kalkulátor
    Dátum: a számítás értéknapja, továbbá az értékpapír mezőben csak olyan értékpapírok jelennek meg, amelyek kibocsátási dátuma nagyobb, de a lejárata kisebb, mint az értéknap (a dátum nem lehet 2003.01.01-előtti érték)
    Típus: ha diszkont kincstárjegy, akkor az értékpapír mezőben csak a DKJ-típusú papírok, ha kötvény, akkor csak kötvények jelennek meg
    Konvenció: számítási metódus: ISMA vagy a kormányrendeletben rögzített EHM
    Értékpapír: a kiválasztott értékpapírra történik számítás
    Hozam %: a lejáratig számított hozam
    Nettó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír nettó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = bruttó árfolyam% - Felh. Kamat%
    Felh. Kamat %: a kiválasztott értékpapírnak adott értéknapra vonatkozó felhalmozott kamata%
    Bruttó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír bruttó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = Nettó árfolyam% + Felh. Kamat%
    Névérték: tetszőleges egész szám, ebből származik a Nettó ár, Felh. Kamat, valamint a Bruttó Ár
    Nettó Ár: Nettó Árfolyam% * névérték
    Felh. Kamat: Felh. Kamat% * névérték
    Bruttó Árfolyam: Bruttó Árfolyam% * névérték

    Csak a forintban kibocsátott fix kamatozású államkötvényekre, valamint diszkont kincstárjegyekre lehet árfolyam/ hozam számítást végezni!