A költségvetés finanszírozása 2003-ban és az állampapír-piaci „Leg”-ek

Az ÁKK Rt. sajtótájékoztatót tartott a központi költségvetés 2003. évi finanszírozásról és az elsődleges forgalmzók állampapír-piaci tevékenységéről. A sajtótájékoztatón kerültek kiadásra az ÁKK Rt. által alapított az ‘Állampapír-piaci LEG’ elnevezésű díjak is. Az elhangzott PowerPoint prezentáció letöltéséhez kattintson ide!

A 2003. évi finanszírozási igény alakulása és hatásai 2004-re

A kincstári kör éves hiánya 2003-ban előzetes adatok szerint 1054,3 milliárd forint volt, mely 222,1 milliárd forinttal magasabb a 2003. év elején tervezettnél. Ez a hiány a központi költségvetés 727,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás 345,1 milliárd forintos hiányából, az elkülönített állami pénzalapok mintegy 18,7 milliárd forintos többletéből tevődik össze. A nettó finanszírozási igényt növelte az MNB tartalékfeltöltési igénye, mely 82,9 milliárd forintot tett ki 2003-ban és csökkentette a költségvetésbe befolyt 42 milliárd forint privatizációs bevétel, ami így összesen 1095 milliárd forint lett.

A 2003. évi finanszírozást több kedvezőtlen tényező befolyásolta az év során: a központi költségvetés hiányának és a társadalombiztosítási alapok hiányának jelentős emelkedése, illetve az év során több, a befektetői kereslet és az állampapír-piaci hozamok nagymértékű ingadozásával járó, a finanszírozás számára kedvezőtlen esemény. A nettó finanszírozási igény negyedévről negyedévre emelkedő tendenciát mutatott, ennek ellenére a megfelelő piaci helyzetnek és a jó keresletnek köszönhetően az állampapír aukciókon a folyamatosan megemelt kibocsátott mennyiségekkel biztosítható volt a finanszírozás.

A teljes nettó kibocsátás 2003-ban 1109 milliárd forint volt, ami 215 milliárd forinttal haladta meg az eredetileg tervezett 894 milliárd forintot. Ezen belül az államkötvények értékesítése 199 milliárd forinttal, a diszkont kincstárjegyek 34 milliárd forinttal haladták meg az év elejei terveket, a lakossági állampapírok esetében 52 milliárdos elmaradás volt tapasztalható.

A 2003. évi magasabb hiány következtében várhatóan magasabb lesz a 2004. évi finanszírozási szükséglet. A kincstári kör hiánya mellett a privatizációs bevételeket és az EU transzferekkel kapcsolatos műveleteket tartalmazó nettó finanszírozási igény pénzforgalmi személetben a korábban tervezett szintnél várhatóan 258 milliárd forinttal magasabb, 1048 milliárd forint lesz. A magasabb nettó finanszírozási igény biztosítását a belföldi forint piacon, viszonylag rövidebb futamidejű állampapírok kibocsátásának növelésével tervezi az ÁKK megvalósítani. Az értékesítés növelése két területen lehetséges:

A közvetlen lakossági értékesítés a fennálló magasabb hozamszintek mellett már jelenleg is lényegesen meghaladja a korábban tervezett ütemet, ami éves szinten várhatóan 86 milliárd forint többlet értékesítést jelenthet. További forrásbevonásra a rövidebb futamidejű piaci állampapíroknál (maximum 3 éves futamidőig) kerülhet sor. Az eredeti finanszírozási terv a piaci állampapírok értékesítésének jelentős visszafogásával számolt, amely csökkentés a jelenlegi terv szerint kisebb mértékű lesz (mintegy 100 milliárd forint értékben). Végül a korábban tervezett nagymértékű KESZ állomány növelés helyett csak minimális növekedést tervez az ÁKK.

Az elsődleges forgalmazók szerepe az állampapírok értékesítésében

2003-ban 5.828 milliárd forint értékű állampapír került eladásra, melynek 90,3 %-át az elsődleges forgalmazók vásárolták meg a kibocsátótól. A Kincstári fiókhálózat és a Posta forgalmazása 9,7 %-os részesedést ért el a bruttó forint értékesítésen belül.

Változások az Elsődleges Forgalmazói körben

Év közben egyetlen változás történt: 2003. július elsejével a Dresdner Bank (Hungaria) Rt. belépésével 13-ra emelkedett az elsődleges forgalmazói rendszer tagjainak a száma. Az új belépő intézményi forgalmazóként gyakorolhatta az Elsődleges Forgalmazók legfontosabb jogát, azaz bekapcsolódhatott az államkötvény és diszkont kincstárjegy aukciókba.
Ennél nagyobb változások történtek az év végén: Miután a Postabankot az ERSTE Bank megvásárolta, és az ERSTE Bank Befektetési Magyarország Rt. már tagja a forgalmazói rendszernek, a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁKK Rt. 2003. december 31-ével közös megegyezéssel megszüntette a forgalmazói szerződést. Mivel a CA-IB Értékpapír Rt. beolvadt a HVB Bank Hungary Rt-be, a HVB Bank Hungary Rt. jogutódként tovább viszi az elsődleges forgalmazói tagságot 2004. január 1-től. Ezek mellett a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. és az ÁKK Rt. 2003. december 31-ével megszüntette a forgalmazói szerződést.
Így jelen pillanatban 11 elsődleges forgalmazója van a magyar állampapíroknak. Közülük 10 hitelintézet, 1 pedig befektetési vállalkozás.
Elmondható, hogy a hazai bankszektor legnagyobbjai ma már szinte kivétel nélkül megtalálhatóak az Elsődleges Forgalmazók között. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetközi pénzvilág több tekintélyes bankja is képviselteti magát leánybankján keresztül a magyar állampapír-piacon. Ez utóbbi tendencia a magyar pénz- és tőkepiac európai integrációjának előrehaladtával várhatóan tovább erősödik.

A forgalmazók aukciós szerepvállalása

A kibocsátó elemi érdeke, hogy megbízható, tőkeerős és hatékony piacon tevékenykedő partnerei legyenek. A forgalmazói szerződésben vállalt 3%-os aukciós vásárlási kötelezettség jelentősége a forgalmazók közötti verseny fenntartásában és a finanszírozás biztonságának növelésében áll. A jelenleg alkalmazott aukciós technika használatával a kibocsátó számára így garantálható a piaci értékítéletet tükröző költségek melletti finanszírozás. 2003-ban a 3%-os minimális küszöb teljesítése forgalmazó túlnyomó többségének nem jelentett gondot.
2003-ban az államkötvény aukciókon átlagosan 2,39-szeres túlkereslet volt, míg a diszkont kincstárjegyek aukcióin a kereslet átlagosan 2,06-szorosa volt a felajánlott mennyiségnek.

2003-ban a kötvény és diszkont kincstárjegy aukciókon a következő 5 cég bizonyult a legaktívabbnak.

Államkötvény Diszkont kincstárjegy
1. ING Bank Rt 1. OTP Bank Rt
2. Dresdner Bank (Hungária) Rt 2. ING Bank Rt
3. Deutsche Bank Rt 3. ERSTE Bank Befektetési Mo. Rt
4. ERSTE Bank Befektetési Mo. Rt 4. Kereskedelmi és Hitelbank Rt
5. Postabank és Takarékpénztár Rt 5. Postabank és Takarékpénztár Rt


A forgalmazók másodpiaci tevékenysége

Az aktív elsődleges piaci részvétel mellett a forgalmazók lényeges feladata, hogy az állampapírok egy meghatározott körére nyilvánosan árat jegyezzenek, ezzel biztosítva a másodlagos állampapír-piac likviditását és átláthatóságát. Az árjegyzésből kiszámítható elvárt hozam fontos referenciaként szolgál a tőkepiac hosszú szegmensén aktív szereplőknek (biztosítók, nyugdíjpénztárak, jelzáloghitel intézetek, stb.) befektetési és finanszírozási döntéseik kialakításában.

2003-ban az állampapírok másodpiaci forgalmának továbbra is túlnyomó része az elsődleges forgalmazókon keresztül bonyolódott. Ezeknek a cégeknek másodpiaci forgalma eközben az előző évhez képest 5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 23.000 milliárd forintot. Az év folyamán a legnagyobb forgalmú állampapírok a 10 éves lejáratú 2013/D, az 5 éves lejáratú 2008/C és a 3 éves lejáratú 2006/F jelű kötvények voltak, amelyek egyben a legnagyobb piaci állományú állampapírok is voltak. 2003 végén mindegyikük állománya meghaladta a 400 milliárd forintot (1,5 milliárd eurót).

A forgalmazók teljes másodpiaci forgalmuk 25 %-át bonyolították deviza-külföldiekkel. Ennek is köszönhető, hogy 2003-ban 429 milliárd forinttal emelkedett a külföldiek által birtokolt állampapír állomány, amelynek 97 százalékát, 2154,6 milliárd forintnyit az államkötvények tették ki.

Míg a központi költségvetés GDP arányos adóssága 2000 óta a maastrichti 60 %-os küszöb alatt található, addig egy másik fontos kritériumnak, a 10 éves államkötvény hozamára felállított maximum értéknek történő megfelelés 2003-ban nem volt biztosított. A kedvezőtlen makrogazdasági mutatók következtében emelkedő magyar hozamok és az euró régióban – a tőkepiaci befektetések állampapírokba áramlása eredményeként - a hozamok csökkenése növelték a kamatfelárat.
2003 egészében az állampapírpiacon jelentős hozamemelkedés ment végbe. Az év elején még csökkentek a rövid oldali hozamok, amint az MNB két lépésben, összesen 200 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Az év második felében azonban a jegybank három alkalommal, összesen 600 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, ami rövid és hosszú oldalon egyaránt az állampapírhozamok emelkedését eredményezte.


Lakossági állampapír-piacon játszott szerepük

A 2003. évi 13 elsődleges forgalmazóból négy külön szerződés keretében vállalta hálózatában a lakossági állampapírok forgalomba hozatalát és forgalmazását is. A négy forgalmazó így mintegy 380 fiókban biztosítja az állampapírok értékesítésének országos szintű lefedettségét.


2004 az EU csatlakozás éve

Az EU belépéssel összefüggésben az ÁKK-nak a 2004-es év folyamán lehetővé kell tennie a nem-magyarországi székhelyű befektetési bankoknak, hogy pályázhassanak az elsődleges forgalmazói tagságra. A forgalmazói rendszer megnyitására egy szélesebb körű folyamat, a magyar állampapírpiac EU harmonizációjának részeként kerül majd sor. Az új piaci környezetre való felkészülés komoly feladatot jelent a piac szervezőjeként fellépő ÁKK és a jelenlegi hazai piaci szereplők számára egyaránt. Az ÁKK fokozatosan lépésekkel kívánja a magyar állampapírpiacot az európai uniós piaci gyakorlat, illetve a piaci szokványok átvételére ösztönözni.

Állampapír-piaci LEG-ek

Az állampapír-piaci forgalom ösztönzése komoly feladat, amelyből minden piaci szereplő részt vállal az intézményi befektetőktől (pl. nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) a pénzügyi közvetítőkig (pl. hitelintézetek, befektetési vállalkozások). Ennek a teljesítménynek az elismerése céljából hét évvel ezelőtt ‘Állampapír-piaci LEG’ elnevezésű díjat alapított az Államadósság Kezelő Központ Rt. A díjak odaítélése az állampapír-piaci szereplők szavazatai alapján történik, így többféle vélemény eredményeképpen alakul ki az adott évben LEGjobb teljesítményt nyújtók sorrendje. A díj így tulajdonképpen a piac értékítéletét tükrözi. A díjkiosztásra mindig az előző év lezárását követően kerül sor.

Öt meghirdetett kategória A kategória győztese

1. az év legjobb elsődleges forgalmazó cége 1. ERSTE Bank Befektetési Rt.
2. az év legjobb elsődleges forgalmazó állampapír-piaci üzletkötője 2. Szabó Zoltán (ERSTE Bank Befektetési Rt.)
3. az év legjobb nem elsődleges forgalmazó állampapír-piaci üzletkötője 3. Matthew Star (JP Morgan Securities Ltd.)
4. az év legszofisztikáltabb befektetője 4. Pájer Tamás (ING Vagyonkezelő Rt.)
5. az év legjobb állampapír-piaci újságírója 5. Pethő Sándor (Reuters)

(A részletes sorrend a letölthető prezentáció anyagában olvasható.)

Budapest, 2004. január 29.

Államadósság Kezelő Központ Rt.

Kapcsolódó anyagok:


Tartalom

Saját lista

    MÁK és DKJ kalkulátor
    Dátum: a számítás értéknapja, továbbá az értékpapír mezőben csak olyan értékpapírok jelennek meg, amelyek kibocsátási dátuma nagyobb, de a lejárata kisebb, mint az értéknap (a dátum nem lehet 2003.01.01-előtti érték)
    Típus: ha diszkont kincstárjegy, akkor az értékpapír mezőben csak a DKJ-típusú papírok, ha kötvény, akkor csak kötvények jelennek meg
    Konvenció: számítási metódus: ISMA vagy a kormányrendeletben rögzített EHM
    Értékpapír: a kiválasztott értékpapírra történik számítás
    Hozam %: a lejáratig számított hozam
    Nettó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír nettó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = bruttó árfolyam% - Felh. Kamat%
    Felh. Kamat %: a kiválasztott értékpapírnak adott értéknapra vonatkozó felhalmozott kamata%
    Bruttó Árfolyam %: a kiválasztott értékpapír bruttó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mező, akkor = Nettó árfolyam% + Felh. Kamat%
    Névérték: tetszőleges egész szám, ebből származik a Nettó ár, Felh. Kamat, valamint a Bruttó Ár
    Nettó Ár: Nettó Árfolyam% * névérték
    Felh. Kamat: Felh. Kamat% * névérték
    Bruttó Árfolyam: Bruttó Árfolyam% * névérték

    Csak a forintban kibocsátott fix kamatozású államkötvényekre, valamint diszkont kincstárjegyekre lehet árfolyam/ hozam számítást végezni!